IsmertetőMeghívott előadókRészletes programBejelentkezés Vissza a jelenbe
Betekintés a múltba

Dezső Tibor Attila


Dezső Tibor Attila - lelkész, tanár

1974 augusztus 21-én született Gyergyószentmiklóson, Dezső Tibor és Dezső Anna Anikó református szülők első gyermekeként.
1979-től Csíkszeredában nevelkedett, itt járt iskolába, itt konfirmált és érettségizett 1992-ben, a Márton Áron Főgimnáziumban.

1997-ben nősült, felesége Dezső Ágota, leánykori nevén: Lukács.
Négy gyereke van: Attila, aki 2000-ben született Székelyudvarhelyen, István, aki 2002-ben született szintén Székelyudvarhelyen, Tündér Ilona, aki 2007-ben született Csíkszeredában, valamint Mátyás, aki 2010-ben született szintén Csíkszeredában.

Teológiai tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1993-1998 között.
1998-ban a teológiai tanulmányai elvégzése után letette az első lelkészképesítő vizsgát, majd a siklódi gyülekezetbe kapott helyettes lelkészi kinevezést.
2000-ben a siklódi gyülekezet megválasztotta rendes lelkészének, a II. lelkészképesítő vizsga letétele és a felszentelés után.

2004 január 1-től a csíkcsicsói Szórvány-Missziói Egyházközség lelkipásztoraként 23 helységben teljesített szolgálatot Felcsíkon és a Gyimesekben.
2006-tól 2014-ig Csíkcsomortánban a Magyarok Nagyasszonya baranta- és néptánc csoportok oktatója és vezetője.

2007-2010 között a miskolci Bölcsész Egyesület, Nagy Lajos Király Magánegyetemén magyarságtudományt tanult és mint magyarságkutató végzett.
2009-ben felnőttoktatói képzést szerzett, miután a Nagy Lajos Király Magánegyetem székelyudvarhelyi kirendeltségén tanított magyar néprajzot.
2014 január 1-től a zágoni református eklézsia lelkipásztora.

Készséggel és odaadással végzi az igehirdetői szolgálatokat és mindig szívesen vállal bármilyen alkalmi szolgálatot.
Az igehirdetésben és a tanításban a természetes közlésre, az érthetőségre és egyszerűségre törekszik.
Elkötelezett híve a magyar műveltségnek és a református hitnek.

"A megmaradás és a jövő érdekében szükséges a közösségeink összekovácsolása, de az életképes közösségeink egyetlen alapja csak a szerves magyar műveltség lehet. Ha magyarul tovább gondoljuk a közösség szavunkat, a közös éG-en keresztül jutunk el a közös iGe, közös eGy, közös Isten fogalmakhoz, ami arra hívja fel a figyelmünket, hogy nem elég a közösségeink fizikai-szellemi megalapozása és élete, mert mindkettőt élővé, hatékonnyá maga a magyar lélek lelkesíti."